By using our website, you are agreeing to cookies being stored and Google Analytics being used on your device in order to offer the best possible service. You can find more information on this here.

B2B service for the tourism industry To website for visitors to Vienna
Colorful tiles on the roof of St. Stephen's Cathedral in Vienna

Bécsi sajtóhírek 10/2014 150 éves a Ringstrasse: egy előkelő körút születése

2015-ben a jubileum évében több nagy kiállítás is foglalkozik a bécsi Ringstrasse történetével. A Karlsplatzon található Bécs Múzeumban 2014. szeptember 28-tól 2015. május 15-ig „Metropolis kísérlet – 1873: Bécs és a világkiállítás” címmel mutatnak be kiállítást, amely az expo mellett a körút és más városépítészeti nagyprojekt történetével is foglalkozik. (www.wienmuseum.at).

A bécsi Ringstraße története 1857. december 20-án kezdődött. Ezen a napon rendelte el Ferenc József császár, hogy a belvárost körülvevő erődítményeket lerombolják, és az azelőtt a katonaság által használt területet, az ún. glacis-t (amely a régi bástyák és a városfal előtt terült el) pompás, impozáns épületek szegélyezte körúttá alakítsák át. Bécs történetének legnagyobb városépítészeti projektje összekapcsolta a császári rezidenciát és a nemesi palotákkal teli belvárost a kispolgári elővárossal. A grandiózus építészeti terv ugyanakkor figyelembe vette Bécs lakosságának rohamos gyarapodását is. 1857 és 1868 között a város lakossága 30 százalékkal nőtt meg és 1890-ben már meghaladta az egymillió lakost. A Ringstraße kiépítése végeredményben a Duna menti monarchia feudális császári rezidenciavárosából európai nagyvárost formált.

A nemzetközileg meghirdetett pályázatra 85 iroda nyújtotta be javaslatát, azonban egyik tervet sem valósították meg teljes egészében. Ehelyett egy bizottság a legjobb tervezetekből kidolgozott egy „alaptervet”, amely egy pontosan 57 méter széles és 5 kilométer hosszú, közel kör alakú út kiépítését irányozta elő. A dupla fasort monumentális középületekkel, palotákkal, magántulajdonú bérházakkal, terekkel és parkokkal kívánták beépíteni. A védelmet szolgáló épületek lerombolása által felszabadult területeket (összesen 2,4 millió négyzetméter, azaz pontosan 300 futballpályányi terület), amelyet nem középületek, utcák vagy parkok építésére szántak, magánszemélyeknek adták el, ezáltal finanszírozva a középületek megépítését. A magánszemélyek is profitálhattak – amennyiben 5 éven belül befejezték az építészeti munkálatokat, 30 évig adómentességet élvezhettek.

A császárváros így hatalmas építési területté alakult át, ahol nagy erőkkel dolgoztak 1858-tól. A munkálatok kezdetétől az 1865. május 1-jei, a császári pár jelenlétében zajló hivatalos átadásig és megnyitóig csupán hét év telt el. Eddig az időpontig azonban a tervezett projektnek csak egy része készült el. Az építészeti munkálatok gyors lebonyolítását az építkezésen dolgozó munkások sínylették meg. Az építőmunkások és téglaégetők erejüket megfeszítve, alacsony fizetésért dolgoztak. Az építkezéseken használt tégla nagyrészt a város déli részén található téglagyárakból érkezett, így született a „Ziegelböhm” elnevezés, amellyel a többnyire Csehországból bevándorolt munkásokat illették.

A hatalmas építési projekt szerte Európából érkező befektetőket, építtetőket és építészeket vonzott. Gottfried Semper építész, a Várszínház és az Udvari Múzeumok (Hofmuseen) tervezője Hamburgból származott, míg a Ringstraße tervezői, Ludwig von Fröster Franciaországból, Theophil Hansen pedig Dániából. A Ringstraße palotáit olyan családok építtették, mint az Ukrajnából származó Ephrussi bankárcsalád, a prágai tehetős zsidó polgárságot képviselő Epstein család és a romániai nagykereskedő Todesco család.

Kapcsolat:

Rate this article
Feedback to the vienna.info editorial team

Please complete all the mandatory fields marked with *.

Title *
Title
Service links